Kalocsa, Solt, Kalocsai járás – 5. (javított) kiadás
méretarány: 1 : 15 000 – járás: 1 : 382 614
Kalocsai járás teljes területe hozzávetőleg 106227 hektár, amelyen nagyjából 52125 darab lakos él, körülbelül 25080 darab lakásban. Területének népsűrűsége körülbelül 49 fő egy négyzetkilométeren. A járás székhelye Kalocsa és összesen 21 településből és 97 hozzájuk kapcsolódó településrészből áll.
Kalocsai járás – Kalocsa központtal – településeinek listája
Bátya község, Drágszél község, Dunapataj nagyközség, Dunaszentbenedek község, Dunatetétlen község, Dusnok község, Fajsz község, Foktő község, Géderlak község, Hajós város, Harta nagyközség, Homokmégy község, Kalocsa város, Miske község, Ordas község, Öregcsertő község, Solt város, Szakmár község, Újsolt község, Újtelek község, Uszód község
Kalocsa város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A megye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is. Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.
Solt város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban található.
A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő solti lapályon fekszik, észak-déli irányban. Apostag, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Harta, Dunatetétlen, Fülöpszállás, Szabadszállás és Újsolt közelében. Területén keresztezi egymást az 51-es és az 52-es főút. Területe földtanilag a föld legfiatalabb hegységrendszerébe, az eurázsiai hegységrendszerbe illeszkedik. A települést sík területek és alacsony dombok veszik körül. Tanyavilága kinyúlik kelet felé. Északnyugati részén erdős, gyümölcsfákkal, szőlővel borított domb emelkedik ki, a Szőlőhegy. Felszínének kialakulásában a levantei ópleisztocén süllyedék játszott jelentős szerepet, mint az ősi Duna első erózióbázisa. Domborzata alföldi viszonylatban változatosnak mondható.
- Kiadás Éve
- 2019
- Méretarány (elsodleges)
- 1 : 15 000
- Nyelv
- magyar
- EAN
- 1818070090000