A kiadvány a szlovák-magyar határvidéken húzódó, földrajzilag egységes, páratlan látnivalókban gazdag mészkőhegyvidékre kalauzol. A kötet a karsztvidék legszebb pontjaira kínál részletes túraleírásokat gyalogosoknak, autósoknak és kerékpárosoknak egyaránt, továbbá fényképes településismertetőket, szálláslehetőségeket és egyéb hasznos információkat közöl. Külön fejezet mutatja be a Cserehát településeit, növény- és állatvilágát, történelmét.
-------------
*A Cserehát mintegy hidat képez a Bükk és a Zempléni-hegység között. Nyugatról a Borsodi dombság és az Aggteleki karszt határolja, valamint a Bódva folyó, keletről pedig a Hernád, délen a Sajóig terjed, A tájat a homokkal fedett dombhátak és a széles völgyek változása jellemzik. A terület keleti részén, a Hernád völgye felé a hegyhátak valamelyest magasabbak, szép kilátást nyújtva a Mátra és Bükk magaslataira.
A dombvidék legmagasabb csúcsa az 520 m magas Szár-hegy, amely a Szalonnai-hegység néven emlegetett gerinc legmagasabb tömbje. A Szalonnai-hegységet az Aggteleki-karszthoz tartozó Rudabányai-hegységtől a Rakaca-patak választja el.
A Cserehát nyugati része a földtörténeti szempontból fiatalabb Szendrő-Rakaca-rögvidék. Ennek legmagasabb pontja a Rakaca-patak völgyéből kiemelkedő Kecske-pad (339 m). A dombok dél felé fokozatosan ellaposodnak és részévé válnak az Alföld északi részének.
A Cserehát a Hernád, a Bódva és a Sajó folyók vízgyűjtő területe. Területét agyag és homok borítja, néhol márványszerű aprókristályos mészkő található. A vidék legidősebb kőzete a szürke erezésű rakacai márvány.
Forrás *: Wikipédia
